A házasság megszűnése

2 Comments

A házasság vége

A.) A házasság érvénytelenítése

Hogyan lehet a házasságot érvényteleníteni? (Házasság érvénytelenítése)

Önmagában az, hogy érvénytelenítési ok áll fenn (pl. kettős házasság, egyes rokoni kapcsolat fennállása, cselekvőképesség hiánya, stb. – Ld. bővebben házassági akadályok) még nem teszi a házasságot érvénytelenné. Tehát az érvényes és érvénytelen házasság között semmilyen különbség nincs addig, amíg azt jogerős bírói ítélet érvénytelennek nem nyilvánította. A pert az arra jogosultnak, személyesen kell megindítania.

Ki indíthat érvénytelenítési pert? (Érvénytelenítési eljárásra jogosultak)

Érvénytelenítési per indítására bármelyik házastárs, az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik. Ha az érvénytelenség oka kiskorúság, illetve a gondnokság alá helyezés, akkor ezen érvénytelenségi okok fennállta alatt az érvénytelenségi eljárás indítására szintén jogosult bármelyik házastárs, az ügyész, illetve az, akinek jogi érdeke fűződik megindításához. Míg ezen érvénytelenségi okok megszűntét követően csak az a házastárs jogosult a per megindítására, akinek személyében az érvénytelenség oka fennállott, erre pedig 6 hónap áll rendelkezésére. Amikor gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelenség miatt áll fenn érvénytelenség, akkor a kezdettől fogva csak az érintett házastársat illeti meg a perindítási jog, szintén a megszűnésétől számított 6 hónapig.

Mi történik a házasság érvénytelenítése után? (Az érvénytelenség maradék joghatásai)

Ha a házasságot érvénytelenné nyilvánították, akkor a házasság a keletkezésére visszaható hatállyal válik érvénytelenné. Azonban vannak olyan joghatások, amiket az érvénytelenné nyilvánítás nem érint. Ebbe a körbe tartozik először is az, hogy a házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A másik, hogy házasság érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselhetik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik. Az a kiskorú, aki a gyámhatóság engedélyével házasságot köt, nagykorúvá válik, viszont ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek, akkor a házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével.

Mi történik akkor, ha valamely fél nem tud arról, hogy érvénytelen házasságot köt? (A vélt házasság)

Ha valamely fél vagy mindkettő nem tud arról, hogy érvénytelenségi ok áll fenn, akkor vélt házasságról beszélünk. Ha egyik fél sem tudott róla (kétoldalú vélt házasság), akkor úgy kell tekinteni, hogy a felek között létrejött és fennmaradt a vagyonközösség, így az érvénytelenné nyilvánításkor úgy kérhetik a felek a vagyonközösség megosztását, mint azt házasság esetén kérnék. Egyoldalú vélt házasság esetén az a fél választhat, hogy óhajtja-e a fenti szabályok alkalmazását, aki nem tudott arról, hogy érvénytelenségi ok áll fenn.

Mikor nem kötöttem házasságot? (Nem létező házasság)

Nem jön létre házasság, ha a felek nem voltak személyesen jelen, nem tettek házasságkötésre irányuló nyilatkozatot, illetve nem anyakönyvvezető közreműködésével tették azt.

B.) A házasság megszűnése

Mikor szűnik meg a házasság?

A házasság megszűnik az egyik házastárs halálával, vagy bírósági felbontással.

Hogyan lehet a házasságot felbontani? (Bírósági felbontás)

A házasságot a bíróság bontja fel bármelyik házastárs, illetőleg a házastársak közös kérelmére akkor, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. (Erre utal többek között a házastársaknak végleges, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása a házasság felbontására.) Ezen az sem változtat, hogy lehetővé teszik a megegyezésen alapuló bontás lehetőségét.

Tehát beszélhetünk teljes körű bizonyítást igénylő bontóperekről és megegyezésen alapuló bontásról, mindkét esetben a bíróság mondja ki a válást, de a megegyezésen alapuló bontásnál a felek egyezségét hagyja jóvá a bíróság. Ebben az esetben a feleknek választási lehetőségük van:

a.) megegyeznek a közös gyermek elhelyezéséről, a gyermek tartásáról, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartásról, a háztartási tartásról, a közös lakáshasználatról, az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével a házastársi közös vagyon megosztásáról, vagy

b.) bizonyítaniuk kell, hogy a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania.

Mennyi idő alatt zajlik le egy házassági per? (Bontóper, békítés)

A házassági per hossza általában a felektől függ. Ha megegyezéses bontásról beszélünk, akkor ezek általában rövidebbek, míg ahol teljes körű bizonyítás felvételére van szükség, azok értelemszerűen hosszabbak.

A bontóperes eljárás két szakaszra oszlik, a békítésre és az un. érdemi eljárásra. Ha a békítés nem eredményes, megkezdődik az érdemi eljárás, ám előtte a bíró a tárgyalást elhalasztja (gondolkodási lehetőséget biztosít a felek számára). Ezek mind befolyásolják a per hosszúságát.

C.) Járulékos kérdések

Viselhetem tovább a férjem nevét a házasság felbontása után is? (Névviselés a házasság megszűnése után)

A házasság megszűnése után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság megszűnése után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt férje nevét a volt feleség a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.

A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a férje nevének viselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.

Kié marad a lakás a válás után? (Lakáshasználat rendezése)

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén – kérelemre – a bíróság dönt a lakás használata felől. Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár. Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult. A lakáshasználati jog ellenértéke – közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén – a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. ) A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

Mikor kell eltartanom a volt házastársamat?  (Volt házastárs tartása)

A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs köteles. A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá.

Mi tévő legyek, ha elköltöztem a házastársamtól, de eltartani magamat nem tudom és én nem dolgozom? (Különélő házastárs tartása)

Amikor a felek között a házassági kötelék megmarad, de külön élnek (nem átmenetileg), a házastárs köteles az önhibáján kívül rászoruló házastársát – ha arra nem érdemtelen – különvagyonából is eltartani. Ezt csak akkor kell megtennie, ha a rászoruló házastárs megélhetésének költségeit a közös vagyonból nem lehet fedezni, és a tartás nem veszélyezteti a kötelezett saját, valamint annak megélhetését, akinek eltartására köteles.