Házassági vagyonjog

Házassági vagyonjog
– A jelenlegi magyar irányvonal –

Házassági vagyonjog - Család és jog -családjogA Ptk. Családjogi Könyve (Csjk) a házassági vagyonjogi kérdések rendezésére elsődleges eszközként a házassági vagyonjogi szerződést tekinti 2014. március 15. óta hazai családjogi bírói szemlélet a szerződések megkötésének irányát támogatja a házassági vagyonközösségi rendszer helyett. Szerződés hiányában a korábbi években tapasztalható, gyakran 4-12 éves pereskedésre is lehet számítani egy vagyonmegosztási per idején, ami akadályozza azt, hogy a korábbi házastársak minden tekintetben új életet kezdhessenek. Vagyonszerződéssel ez az időszak akár pár hónapra is csökkenhet. A nyugati társadalmakban már évtizedek óta a vagyonszerződési rendszer az elsődleges alkalmazott megoldás a házastársak esetében, amire a hazai társadalom is megérett a Ptk. jogalkotói szerint, így két vagyonjogi szerződés típus került bevezetésre a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével, kifejezetten azzal a céllal, hogy a törvényes vagyonközösségi rendszer helyett ezeket alkalmazzák a magánszemélyek.

Mi a két házassági vagyonjogi szerződési típus (rendszer) és miért fontos vagyonszerződést kötni?

Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell, amivel egy esetleges válás esetére a már említett hosszú pereskedést előzhetik meg. Tekintettel arra – amit szomorúan, de meg kell állítanunk -, hogy a házasságok jelentős része válással ér véget, erre az előzetesen nem kívánt eshetőségre is tanácsos felkészülni.

A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.

A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges, amely szabály az 1959.évi IV. törvény (régi Ptk) hatályon kívül kerülése óta változatlan. A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A házassági vagyonjogi szerződések típusai
– Közszerzeményi szerződés
– Vagyonelkülönítési szerződés
Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. A szerződések szabályai vegyesen is alkalmazhatók a végleges vagyonjogi szerződésben.

I. Közszerzeményi szerződés
Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.

Ez a közszerzemény pedig az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

Tekintettel arra, hogy ez a szabályrendszer a leírtaknál jelentősen összetettebb, ráadásul közokirati formára vagy ügyvédi ellenjegyzésre is szükség van a szerződésekhez, további részletekért javasoljuk ügyvédi konzultáció igénybevételét -> Ügyvédi Kapcsolat

II. Vagyonelkülönítési szerződés
Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni. Ez a megoldás tehát a teljes vagyonra vagy annak egyes részeire is vonatkozhat.

Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyonelkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek.

A házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek.

Tekintettel arra, hogy ez a szabályrendszer a leírtaknál jelentősen összetettebb, ráadásul közokirati formára vagy ügyvédi ellenjegyzésre is szükség van a szerződésekhez, további részletekért javasoljuk ügyvédi konzultáció igénybevételét -> Ügyvédi Kapcsolat

A házasságkötés után mi kerül a házastársam tulajdonába vagyonszerződés megkötése nélkül? (Házassági vagyonközösségi rendszer)

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösségi rendszer jön létre. Házassági szerződés hiányában a vagyonközösségi rendszer szerint a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

(A gyakorlat szerint a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később adott ajándék – beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is – általában közös vagyonba tartozik.)

A házasság megkötése után mi nem kerül a házastársam tulajdonába vagyonjogi szerződés megkötése nélkül? (Különvagyon)

A házastárs különvagyonához tartozik:

a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Ezeket a nevesített különvagyoni köröket az ítélkezési gyakorlat tovább tágította. Így ide, a különvagyon körébe tartozik az az eset is, amikor egy szerződést az egyik házastárs az életközösség kezdete előtt köti meg, így a vagyontárgy az ő különvagyonába kerül, de a vételár bizonyos hányadát már a házassági életközösség tartama alatt fizetik ki. (Ebben az esetben előfordulhat, hogy részletekkel törlesztenek a már házas felek, így a törlesztésben részt vevő házasfél – tehát akinek nem kerül a tulajdonába a vagyontárgy megtérítési igénnyel léphet fel, tulajdoni igénnyel viszont nem.) Ugyan ez a helyzet, amikor az életközösség előtt kötött, de már részben együttesen teljesített tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződéssel szerez valamelyik házastárs vagyontárgyat. Tehát itt is különvagyont fogja gazdagítani az így szerzett vagyontárgy, de a teljesítés erejéig a másik házastárs megtérítési igénnyel élhet. Említettük, hogy az öröklés útján szerzett, illetve ajándékba kapott vagyontárgyak különvagyonba kerülnek, azonban az öröklési szerződés esetén, mivel ez visszterhes szerződésnek számít, nem esik a különvagyon körébe (különvagyoni jelleget a gyakorlat csak ingyenes szerzés esetére ismer el). Külön vagyonnak számít az az összeg is, amelyet a házastárs a személyiségi jogának megsértése miatt kap, mivel itt személyt ért sérelemről van szó.

Ajándék általában a házastársak közös vagyonába tartozik, azonban az alkalmi ajándékot (születésnap, névnap, házassági évforduló) különvagyonnak tekintik, annak ellenére, hogy az ajándékozás a közös vagyon terhére történt.

Ugyanígy nem tartoznak különvagyonba azok a felszerelések, tárgyak, amik a házastársak foglalkozásának gyakorlásához szükségesek továbbá a szabadidős tevékenység céljára szolgálnak. Nem képezik a különvagyon részét azok a tárgyak sem, amelyek bár a házastársak valamelyikéhez kötődnek, de megállapítható, hogy a házastársak befektetési céllal vásárolták azokat (pl. ékszer).

Előfordulhat, hogy a különvagyon keveredik a házastársi közös vagyonnal. Ennek egyik esete lehet, amikor különvagyon tárgyának értékén vásárolnak új vagyontárgyat, de úgy, hogy értékéhez a közös vagyonból hozzátesznek, hogy így értékesebb vagyontárgyat vásárolhassanak. Ezért ilyenkor a vegyülés bizonyítást igényel, és ez alapján lehet tulajdoni, illetve megtérítési igényt érvényesíteni.

Hogyan használhatom a közös vagyonunkat? (Közös vagyon használata, kezelése, fenntartása)

A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja, és ezeket a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs igényelheti, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek. Ha ezeknek fedezésére a közös vagyon nem elegendő, a házastársak különvagyonukból kötelesek hozzájárulni, nem egyenlően, hanem különvagyonuk egymáshoz viszonyított arányában.

A házastársak a közös háztartás költségeit hasonlóképpen kötelesek viselni, mint a vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával járó költségeket, de amennyiben a közös vagyon erre nem elegendő, úgy nem arányosan, hanem egyenlően kell ehhez hozzájárulniuk.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére – ha a Ptk. bizonyos esetekben eltérően nem rendelkezik – a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

Mi történik akkor, ha a házastársam az engedélyem nélkül kötött szerződést? (Közös vagyonnal való rendelkezés)

A főszabály szerint vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, mely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.

Ha a szerződés megkötésében csak az egyik házastárs vesz részt, de a forgalom biztonsága érdekében vélelem szól amellett, hogy a másik házastárs hozzájárult. Ennek feltétele, hogy visszterhes szerződésről legyen szó.

Amennyiben nem a mindennapi élet szükségleteinek fedezésére körében kötött ügyletről van szó, a másik házastárs úgy mentesülhet a vagyoni felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy nem volt jóhiszemű: kifejezetten tudott hozzájárulásának hiányáról vagy arról tudnia kellett.

Mikor lehet a házassági vagyonközösséget megszüntetni, megosztani? (Vagyonmegosztás)

A házassági vagyonközösség megszűnhet a házassági életközösség fennállása alatt, valamint a házassági életközösség megszűnésével.

A vagyonközösség megszűnik, ha
a)
a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
b)
a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
c)
a házassági életközösség megszűnik.

A házassági életközösség fennállása idején a bíróság szüntetheti meg a vagyonközösséget, amennyiben ezt a házastársak bármelyike, fontos okból kéri. A kérelmező házastársnak kérvényt kell benyújtania és a bíróság általi meghallgatás során bizonyítani kell egyrészt az okot, amelyre a vagyonközösség megszüntetését alapították, másrészt pedig azoknak a vagyonközösséghez, illetve a különvagyonhoz tartozó tárgyakkal kapcsolatos adatokat, melyeknek a valósága felől a bíróságnak kételye támad.

Továbbá a közös vagyon megosztását a felek rendezhetik vagyonközösséget megszüntető szerződéssel, peren kívüli egyezségkötéssel, továbbá a már említett bírósági eljárás során is.

-> Ügyvédi kapcsolat