Gyámság

Leave a comment

Gyámság

Mikor áll a gyermek gyámság alatt? (Gyámság keletkezése)

A gyámság a gyámhivatal határozata alapján keletkezik, mivel a szülői felügyelet hiányában a gyámhivatal kötelessége, hogy a gyermek részére gyámot rendeljen. A szülői felügyelet és a gyámság egymást kizáró intézmény, ha a kiskorú szülői felügyelet alatt áll, vagy a szülői felügyelet alá kerül, nincs helye gyámrendelésnek. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha a szülők meghaltak,a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette, a szülők cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben korlátozva vannak. Szintén nincs szülői felügyelet, amikora szülők ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak. Ugyan ez a helyzet, amikora bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult, illetvea gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban.Ha valaki hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához a szülő hozzájárult,a szülő a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához járult hozzá, akkor a gyermek szintén nem áll szülői felügyelet alatt.

Nevezett gyám esetén az látja el a gyámság feladatát, akit a szülő vagy szülők megneveztek. Kötelező gyámság veszélyeztetett gyermek esetében kerül sor. Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről a bíróság vagy a gyámhivatal dönt. Törvényes gyámság esetén a gyámságra alkalmas rokont rendelik ki, míg ha ilyen rokon nincs, akkor rendelt gyámságról beszélünk. Ilyenkor azt a személyt rendelik gyámnak, akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhivatal hozzájárulásával családba fogadta.

Ki lehet gyám? (A gyám)

Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben kizáró körülmény nem áll fenn. Kizáró körülmény, hogy gyámságot nem viselhet az, ki gondnokság alatt áll, aki a szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt, akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, vagy akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították.

Gyámként mit tehetek, és milyen kötelezettségeim vannak? (A gyám jogai és kötelezettségei)

A gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője, és törvényes képviselője. Ugyanolyan jogokkal rendelkezik mint a szülők, illetve ugyanazok a kötelezettségei is, azzal az eltéréssel, hogy a gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit hivatalból, vagy rokonai kérelmére meg is változtathatja. A gyám a vagyonkezelésről legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni.

Állhat a gyermek gondnokság alatt? (Gyámság – gondnokság)

Először is azt kell tisztázni, hogy mi a különbség a gyámság és a gondnokság között. A gyámság intézményének az a célja, hogy a szülő gondoskodását, feladatait pótolja olyan kiskorúak esetében, akiknek szülei vagy nem élnek, vagy nem alkalmasak a gyermek nevelésére. Tehát kiskorú gyermek állhat csak gyámság alatt. A gondnokság rendelésére nem kiskorúak esetén kerül sor, hanem olyankor, amikor a nagykorú szellemi állapota miatt vagyoni és személyi ügyeiben önállóan nem képes eljárni. Ilyenkor beszélünk gondnokságról, mint törvényes képviseletről. Speciális gondnokság azonban az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnoksága és az eseti gondnokság. Az első esetben akkor kerül sor gondnok kirendelésre, ha fél ismeretlen helyen van, vagy ismert helyen van ugyan, de visszatérésében gátolva van. Ilyenkor ez a fajta gondnokság nem érinti a cselekvőképességet, és a gyámhivatal rendeli el. Az eseti gondnok pedig egyedileg meghatározott ügyben jogosult a képviseletre. Ennek is két esete van. Az első, amikor a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy szülője, gyámja, gondnoka az adott ügyben nem járhat el, ugyanis érdekellentét áll fenn közöttük. Ilyen a méhmagzat számára kirendelt eseti gondnok, aki a méhmagzat érdekeit képviseli az anyával szemben. A másik esete az eseti gondnokságnak, amikor a távollévő cselekvőképes személyt valamilyen ügyben érdekeinek megvédése érdekében gondnoknak kell képviselnie.

Tehát azt mondhatjuk, hogy gyermek nem gondnokság, hanem gyámság alatt áll akkor, ha nem áll szülői felügyelet alatt. Speciális esetben azonban a méhmagzat kaphat gondnokot, azaz a gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van.