Az élettársi közösség

Leave a comment

Az élettársi viszony

Mikor jön létre élettársi viszony? (Élettársi viszony)

Élettársi viszony akkor ön létre, amikor két személy házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek együtt.

Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértéknek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

Kik élhetnek élettársi kapcsolatban?

Míg házasságot csak férfi és nő köthet, addig jogilag is elfogadott élettársi kapcsolatban 1996 óta azonos nemű személyek is élhetnek.

Ha élettársi kapcsolatban élek, annak ugyan az a következménye mintha házasságot kötöttem volna?

Létezik olyan jogszabályi kör, amelynek keretei között az élettárs és a házastárs jogi helyzete azonos. Ide sorolhatóak egyes büntetőjogi szabályok mint a tanúvallomás megtagadásának a joga, illetve az, hogy a feljelentés elmulasztása nem szankcionálható. A munkajog és a társadalombiztosítási jog számos ilyen jellegű rendelkezést tartalmaz. Azonos a helyzetük a családjog szerint is, akkor, amikor közös gyermekük sorsáról kell dönteniük. A szülői felügyeleti jogok az anyai és a rendezett apai jogállás alapján illetik meg – a természetesen csak különnemű – élettársat, így gyermekükhöz való jogi viszony szempontjából irreleváns az, hogy házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek-e. Ugyanez vonatkozik az élettársi kapcsolat megszűnését követő helyzetre is, amely a gyermekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket tekintve ugyanúgy alakul, mintha a szülők házasságot bontottak volna fel. A gyermekkel való kapcsolattartás is független attól, hogy valaki élettársi kapcsolatban vagy házasságban él.

Azonban élettársi kapcsolatban élő férfi csak üres apai jogállás esetén válhat a gyermek apjává, ám nem automatikusan, hanem teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtétele útján. Másik eltérés, hogy míg a házastárs, illetve volt házastárs házastársi tartást igényelhet, addig az élettársat ez a jog nem illeti meg, ahogyan a névviselési jog sem. Végül az élettársi közösségnek csak akkor lesz öröklési jogi következménye, ha végintézkedésük útján teszik társukat örökösükké.

Élettársi közösségben hogyan alakulnak a vagyoni viszonyok?

Házasság és életközösség között az is különbség, hogy a házastársak között házassági vagyonközösségi rendszer keletkezik házassági életközösségük idejére, és kerül osztatlan közös tulajdonukba a közös vagyon (szerzésre tekintet nélkül) amely, ha megosztják, automatikusan fele-fele arányban illeti meg őket. Viszont az élettársak a közreműködésük arányában szereznek – nem osztatlan – közös tulajdont. A vagyoni viszonyokat tekintve a gyakorlat általában úgy tekinti, hogy az élettársak nem együtt szerződnek, hanem csak egyikük, és adott esetben csak az ő nevére kerül a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. Ilyenkor a kötelmi jog általános rendelkezési és polgári jogi társaságra vonatkozó szabályok alapján meg kell különböztetni az élettársak külső és belső vagyoni viszonyait. Külső viszonyban megállapítható az, hogy csak egyikük rendelkezik tulajdonjoggal, ám belső viszonyukban az egyikük által megkötött szerződés tartalmától és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül közös tulajdonosai annak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodásuk eredményeként szereztek. Ezekre a vagyontárgyakra nézve őket kapcsolatuk felbontásával dologi jogi igény illeti meg.