Az élettársi közösség

Leave a comment

AZ ÉLETTÁRSI KÖZÖSSÉG KÜLÖN SZABÁLYAI

Mikor jön létre élettársi kapcsolat? (Élettársi kapcsolat)

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Kik élhetnek élettársi kapcsolatban?

Míg házasságot csak férfi és nő köthet, addig jogilag is elfogadott élettársi kapcsolatban 1996 óta azonos nemű személyek is élhetnek.

Ha élettársi kapcsolatban élek, annak ugyan az a következménye mintha házasságot kötöttem volna?

Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata sok tekintetben azonos következményeket jelent a különneműek házasságával. A be nem jegyzett élettársi kapcsolatban élő férfi és nő esetére pedig létezik olyan jogszabályi kör, amelynek keretei között az élettárs és a házastárs jogi helyzete azonos. Ide sorolhatóak egyes büntetőjogi szabályok mint a tanúvallomás megtagadásának a joga, illetve az, hogy a feljelentés elmulasztása nem szankcionálható. A munkajog és a társadalombiztosítási jog számos ilyen jellegű rendelkezést tartalmaz. Azonos a helyzetük a családjog szerint is, akkor, amikor közös gyermekük sorsáról kell dönteniük. A szülői felügyeleti jogok az anyai és a rendezett apai jogállás alapján illetik meg – a természetesen csak különnemű – élettársat, így gyermekükhöz való jogi viszony szempontjából irreleváns az, hogy házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek-e. Ugyanez vonatkozik az élettársi kapcsolat megszűnését követő helyzetre is, amely a gyermekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket tekintve ugyanúgy alakul, mintha a szülők házasságot bontottak volna fel. A gyermekkel való kapcsolattartás is független attól, hogy valaki élettársi kapcsolatban vagy házasságban él.

Azonban élettársi kapcsolatban élő férfi csak üres apai jogállás esetén válhat a gyermek apjává, ám nem automatikusan, hanem teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtétele útján. Másik eltérés, hogy a névviselési jog nem illeti meg az élettársakat.

Élettársi közösségben hogyan alakulnak a vagyoni viszonyok?

Az élettársak számára is első sorban a vagyonjogi szerződés megkötését teszi elsődlegessé a Ptk.

Élettársi vagyonjogi szerződés

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy e törvény alapján – a házastársak között érvényesülhet. A Ptk. az élettársi vagyonszerződések elterjedésére sarkallja az állampolgárokat. Ez egy modernizált vagyonjogi szerződési forma, a további felvilágosítás érdekében ügyvédi konzultáció szükséges. -> Ügyvédi kapcsolat

A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Élettársi vagyonjogi viszonyok szerződés nélkül

Ha élettársi vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. Mindezek alapján a legtöbb alkalommal 50-50%-os vagyonmegosztás kerül megállapításra a bíróságokon. Tehát nem célravezető az a hozzáállás, amely szerint a férfi gyermekét otthon nevelő élettárs (anya) azért, mert a férfi szerint “semmit nem tesz, csak otthon neveli a gyermeket”, mindezért ne járna neki vagyon az életközösség alatti szerzeményből. Mi több, erre az időszakra bizonyosan a fele fog járni a számára is. Tekintettel arra, hogy ilyen helyzetbe napjainkban egyre többen kerülnek, az érintettek számára javasoljuk az ügyvédi konzultációt. -> Ügyvédi kapcsolat

Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Mit jelent az élettársi tartás? (élettársi tartás)

Ez az tartási típus 2014. március 15-i hatállyal került a hazai családjogi rendszerbe. Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

Érdemtelensége miatt nem jogosult tartásra az a volt élettárs,
a)
akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez;
b)
aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. Az érdemtelenség elbírálásánál figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.
Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő teljesítéséről

Az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles élettárs tartási kötelezettségének meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített élettárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válik.

A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között és a tartási kötelezettség megszűnése

A tartásra a volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult. A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az élettársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.

-> Ügyvédi kapcsolat